Liagan-el

Liagan-away: A csata a Fülöp-szigeteki vizekért

A Fülöp-szigetek a világ leggazdagabb tengeri ökoszisztémáinak ad otthont. Az ország tengeri vizei azonban a természeti erőforrások kiaknázására törekvő különféle érdekelt felek csataterévé váltak. Az egyik ilyen terület a mindanaói Liagan-sziget, amely a Fülöp-szigetek egyik legvitatottabb vizévé vált.

A Liagan-sziget egy kis szárazföld a Bohol-tengerben, a Surigao-szorostól északra és a Dinagat-szigetektől keletre. A szigetet gazdag korallzátony-rendszer veszi körül, amely a tengeri élőlények változatos skálájának ad otthont. Számos mangroveerdőt is tartalmaz, amelyek különféle halfajok, köztük a veszélyeztetett dugongok költőhelyéül szolgálnak.

A sziget hosszú ideig viszonylag ismeretlen maradt a kívülállók számára. A dolgok azonban megváltoztak, amikor a Fülöp-szigetek kormánya bányászati ​​engedélyt adott külföldi cégeknek a Liagan-szigetet körülvevő vizek feltárására. A cégek jogot kaptak többek között olyan ásványok kitermelésére, mint a nikkel, a kobalt és a réz. Ez a lépés heves csatát váltott ki a sziget természeti erőforrásainak védelmére törekvő különböző érdekelt felek között.

A sziget sérülékeny ökoszisztémáját érő potenciális károk miatt aggódó környezetvédelmi csoportok kampányt indítottak a bányászati ​​tevékenységek leállítására. Több helyi horgász is tiltakozásának adott hangot, mivel a bányászati ​​tevékenység már elkezdte érinteni a környék halállományát.

Másrészt a bányavállalatok azzal érveltek, hogy tevékenységük gazdasági hasznot hoz a helyi közösség számára. Azt állították, hogy a bányászati ​​tevékenységek munkahelyeket teremtenek a helyiek számára, és olyan infrastrukturális projekteket biztosítanak a térségben, amelyekre igencsak szükség van.

A konfliktus gyorsan eszkalálódott, és általánossá váltak a két fél közötti összecsapások. A kormány végül közbelépett, és egy sor konzultációt folytattak a konfliktus megoldása érdekében.

2017-ben kompromisszum született, és felkérték a bányavállalatokat, hogy csökkentsék tevékenységüket a környezetre gyakorolt ​​hatás minimalizálása érdekében. Ezenkívül be kellett fizetniük a bevételük egy százalékát egy vagyonkezelői alapba, amelyet a terület természetvédelmi projektjeinek finanszírozására fordítanak.

A Liagan-sziget vizeiért folytatott csata azonban még korántsem ért véget. A bányavállalatok folytatják a terület feltárását, a környezetvédelmi csoportok pedig továbbra is éberek, hogy a társaságok betartsák a megállapodás feltételeit.

Ezenkívül a Liagan-sziget nem az egyetlen olyan terület a Fülöp-szigeteken, ahol a bányászati ​​tevékenységek konfliktusokat váltottak ki a különböző érdekelt felek között. A Fülöp-szigetek másik szigetén, Palawanon környezetvédelmi csoportok küzdenek a sziget természeti erőforrásait veszélyeztető bányászati ​​tevékenységek leállításáért.

A Fülöp-szigeteki vizekért folytatott harc nem csupán az érintetlen környezet védelméről szól; az ország gazdaságának és lakosságának jövőjéről is szól. A Fülöp-szigetek 7641 szigetével a világ egyik leggazdagabb tengeri ökoszisztémájának ad otthont, amely emberek millióinak biztosít megélhetést. Az ország azonban számos kihívással is szembesül, például a szegénységgel és a munkanélküliséggel. A gazdaságfejlesztési igény és a környezetvédelem egyensúlyának megteremtése kényes egyensúlyt és hajlandóságot kíván a közös munkára a fenntartható megoldás érdekében.

A Liagan-szigetért folyó csata a dolgok nagy vázlatában kicsinek tűnhet, de ez egy sokkal nagyobb probléma mikrokozmosza, amellyel a Fülöp-szigetek szembesülnek. Emlékeztet arra, hogy most kell cselekednünk természeti erőforrásaink védelme érdekében, és meg kell találnunk a módját a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem közötti egyensúly megteremtésének.